Figyelem! A Crunchbang újabb változatát tesztelem itt.
Először is köszönöm, hogy annyian megnéztétek az eredeti Ubuntu minimal-os postot. Mivel az még Hardy-n készült, ezért úgy gondoltam, hogy kicsit aktualizálni kellene:
szerettem volna egyszerűbbé tenni a telepítést
kicsit próbáltam adni a Mini Linux külsejére is
Ezek miatt egy szkriptet akartam rendszeresíteni a készítéshez, amelynek a működését el is magyarázom.
A harmadik dolog, amin már régóta gondolkodom, egy szkript a kernel fordítás elvégzéséhez.
Jó, ha "bolondbiztos", hogy ne lehessen félrenyomni, de a legjobb nyilván az, ha emellett tudjuk is, mit csinálunk.
Hogy hogyan lett ebből a postból mégis egy disztribúció teszt? Csak úgy, hogy az eredeti célok ezek voltak:
- Ubuntu karakteres felület telepítése
- Csomagtelepítés, amely a minimalista de nagyon jól használható LXDE grafikus környezetet rakja össze
- Tetszőleges csomagtelepítés, amely kedvenc alkalmazásainkat rakja fel
Nem régóta létezik egy Ubuntu-származék, amely ugyanilyen célkitűzésekkel indult el. Mindig az aktuális Ubuntu verzióból építkezik, és néhány csomagból elkészítik a saját változatukat annak érdekében, hogy egységes és szép legyen a kinézet. Ugyan természetesen itt is arról van szó, hogy helyettünk a készítők válogatják ki a programokat, de kárpótolhat az, hogy bőséges és elég normális a kínálat. Ezt a postot éppen Crunchbang! Linux alól írom.
Ami tetszett
A készítők semmi olyat nem tettek, amelyet én vagy a blogot olvasók közül bárki ne tudna megtenni: készítettek egy pár csomagot, például a cruncbang-desktop névre hallgatót, amely függ egy nagy rakás programtól, amit amúgy Ubuntu alá is le tudnánk húzni. Ha felrakjuk ezt a crunchbang-desktop csomagot az összes függőségeivel, akkor már meg is úsztuk, hogy nekünk egyesével kelljen összevadászni, mire is van szükségünk. Ezzel sokak válláról épp a "telepítés-próbálgatás-letörlés" részét veszik le. A Crunchbang Linuxban lévő programok már elég kiforrottan működnek, mégis "lájtosak", és mégis Ubuntu alapú az egész, tehát a tényleges kód a Canonicaltól jön, még ha a cég a Crunchbang! linuxot nem is támogatja.
A letöltés a szokásos, háromféle lehetőségünk van: Egy sztenderd, egy light (ami még a lightnál is lightabb), és egy eeePC-re optimalizált változat. A sztenderd egy darab cd-n elfér, és ami a vicces, hogy sok olyan belefért, ami a sima Ubuntuba nem fér bele, mivel a desktop könyezet annyival többet foglal a telepítő médián. Hogy példákat említsek:
- Alapból van Skype - van, akinek ez fontos
- Fel vannak telepítve az msttcore betűkészletek (Arial, Times New Roman stb.)
- Öööö... más nem jut eszembe.... :-)
A "lájtos fíling"-re szerintem az is rájátszik, hogy először is a desktop alap kinézete spártai, illetve a szokásos, tálcán helyet foglaló menü helyett az Openbox ablakkezelő menüjét alkalmazza (természetesen a tálcára is rá lehet "varázsolni" a menü gombot, mindössze jobb gomb és "Add remove panel items", majd "Add" gomb és kiválasztjuk a "Menu"-t). Nagyon zseniális húzásnak tartom, hogy a gyakrabban használt alkalmazásokat billentyűkombinációkkal is elő lehet hívni, és ezeket a kombinációkat fel is sorolja a háttéren (pl. Super + W = böngésző, a "Super" billentyű az ugyebár a "Windows gomb"). Ugyancsak a háttéren olvashatunk rendszerünk főbb paraméteréről valós időben adatokat a conky nevű programocska segítségével. Hogy lezárjam a bekezdés elején megkezdett gondolatot, a billentyűről indítás, a nagyon unixos "desktopon jobbklikk" menü és a sima fekete-fehér alapszínek ugyanúgy rájátszanak a sebességélményre, mint rácsingolós-tuningverdás embereknél a fejre fordítva feltett bézbólsapka és az autó alján a neonok. :)
Egyebet nem tudok elmondani, kérem kapcsojja ki. Az LXDE-n és 1-2 apróságon kívül lényegében minden az Ubuntuból van: megtalálhatjuk a jól ismert Network Managert, Firefoxot, Pidgint, GIMP-et... inkább arról beszélnék, ami eltér:
- Levelezésre a Sylpheed-claws, újabb nevén csak simán Claws levelező használható alapértelmezetten. Sok éve fejlesztik, én régen használtam is, de a fejlesztői kicsit hadilábon álltak a HTML-alapú levelekkel; és ez nem abban nyilvánult meg, hogy nem tudták leprogramozni, hanem hogy nem akarták, mert ellene voltak. A világ azonban nem a plaintext levelek felé halad... mindenesetre levelet írni még mindig nem lehet html formátumban.
- Hogy most éppen a Deluge vagy a Transmission torrent kliens van-e fent (itt az előbbi), nekem tökmindegy. Viszont megismerkedtem az Agave nevű paletta-generáló programmal, ami nagyon megtetszett: megadok egy színt, és azzal harmonizáló színeket képes generálni. Grafikai munkákhoz nagy könnyebbség!
- A multimédiás rész nekem elsőre nem nyerte meg a tetszésem: A VLC-t nem szeretem, mert egyszerűen nem tetszik. Videovágóból kettő is felkerült, nem tudom hogy mennyire népszerű a PiTiVi és a Kino azok között, akik mini linuxra vágynak, de mindegy. Zenerippelőből, -lejátszóból, -konvertálóból jutott bőven: Serpentine, Sound Juicer, Audacity, Rhythmbox, Gnome Sound Converter és persze a VLC.
- Még nem ismertem az xfburn nevű kis cd/dvd író programfelületet - ugyan még igen béta, de máris sok mindent tud. Eredetileg az XFCE része, ezért vonz is magával pár függőséget. Félig ismertem az Osmo nevű naptár és tennivaló-nyilvántartót; nekem bőven megfelelne, csak sajnos nem találtam megoldást a Google Calendarral való szinkronizációhoz. Office alkalmazásként az Abiword és Gnumeric programok állnak rendelkezésre - nekem van egy teljesen szimpla .doc fájlom, azzal szoktam tesztelni és meg kell mondjam, az Abiword 2.6.4 nagyon jól vizsgázott; jobban mint Ubuntun az Openoffice. A megnyitás ideje itt 48 másodperc volt, és a megfelelő fontkészletek miatt majdnem hibátlanul jelent meg az 1.3Mb-os, 318 oldalas duplahasábos Word fájl; az OOO sajnos 10 percig küzd rajta, mire sikerül konvertálnia. Még József Attila összesét is szépen megnyitotta 20 másodperc alatt. Komolyan, megelpően jó.
- Ami nagyon tetszett még, hogy egy szép csokor konzolos alkalmazást is becsempésztek: MoC zenelejátszó, eLinks böngésző, rtorrent bittorrent-alkalmazás, newsbeauter RSS-olvasó stb. Ráadásul a Terminator nevű terminál program is megvan, ami azért nagyon jó, mert nem csak tab-okat tud létrehozni, hanem a tabokon belül vízszintesen és függőlegesen fel tudjuk osztani a képernyőt még további részekre. Így kell elképzelni:
Egy Terminal-on belül fut a zenelejátszó, mixer és RSS-olvasó - a Terminator segítségével
Mi nem tetszett?
Nincs disztribúció hiba nélkül, következzenek most ezek:
- Bár sokat foglalkoztak a fejlesztők az egységes kinézettel, a programok nem egységesen működnek. Nem is csoda, hiszen úgy lettek összevadászva különféle desktop környezetekből. Így a Gnome-ból származó programok követik a GTK beállításokat (pl. a "csak szövegek" beállítást a programok fejlécében (a File Edit stb. menü alatti toolbarról beszélek) az XFCE-s programok nemkövették. Ugyanígy, ha egy program nem válaszol és ki akarnánk lépni, a Gnome-osok felajánlják, hogy kilövik a processzt. Ugyanezt a Claws-nál az xkill nevű népszerű kis programmal kellett megoldanom, alt+f2 és onnan indítottam el).
- Bosszantó apróság, hogy a "Munkaasztal"-nak nem csináltak könyvtárat. Így mondjuk a PCManFM fájlmenedzserben ott van a könyvjelző az "Asztal"-ra, de mégsem működik. Cserébe nincs ott az összes többi (tudjátok, "Képek", "Videó" stb.)
- Az előzőhöz hasonló dolog, hogy van "images" mappa, de a képnézegetőnek és a Gimpnek nem az van beállítva alapértelmezett mappának. Apróság, és emiatt valószínűleg saját csomagot kellene gyártaniuk, de szerintem az összerakottság-érzés miatt megérné.
- Annak ellenére, hogy megvan a könnyed, "light" hangulat és a programok is kicsik, azért memóriát igencsak tudnak zabálni. Egy igen öregecske PIII-as gépen próbálkoztam ugyan 256Mb RAM-mal, de 512Mb-ra mindenképp szükség van.
- Nyilván a "programcsokor" összeállításában mindig van kivetnivaló, én a VLC-t nem szeretem, de helyette felpakolhatok bármit, ami az Ubuntu repókban benne van. Nem szeretem a Claws-t sem, de ott a Thunderbird, ami 30 másodpercen belül telepíthető. Ugyanez érvényes a magyar nyelvi támogatásra - alapértelmezésben nincs ilyen a telepítő cd-n és nem is ajánlja fel a telepítést első indításkor, mint az Ubuntu. Nincs mese, kézzel kell feltenni a language-hu fájlokat.
- Az Ubuntu kernelhez és az indított szolgáltatásokhoz nemigen nyúltak hozzá a készítők. Emiatt az initrd-s várakozás, illetve ezután a sok elinduló folyamat miatti viszonylag lassú boot ugyanúgy megvan, mint az Ubuntuban. Ha már bejött a bejelentkező képernyő, onnantól viszont egy mai modern gépen igencsak lobog a hajunk... :-)
- Nem találtam közvetlen megoldást távoli SMB/CiFS megosztások felcsatolására.
Összegzésül: Jó utat választottak, ha lenne időm hogy teljes erőbedobással foglalkozzak egy mini linuxszal, én is hasonlóan csinálnám. Annyira nem voltak bátrak, hogy az Ubuntu rendkívül széleskörű hardvertámogatását megnyirbálják egy újrafordított, netán saját kernellel, ezért lassabb boot idővel kell fizetnünk. Sok apró, hasznos programot tettek fel, melyeket részben vagy egészben nem ismertem eddig. Alapból indul a Parcellite nevű vágólap-manager amit nem is értem, miért nem használtam eddig. :-) Igen jól vannak belőve a billentyűkombinációk (már persze csak akkor, ha van Windows-billentyűnk), és ez egy tipikusan olyan dolog ami nagyon egyszerű, mégis hatékony és amit a nagyobb grafikus környezeteknél elfelejtenek vagy beállítani, vagy erről információkat terjeszteni, hogy pl. Gnome-ban is működik a ctrl+alt+L, ctrl+alt+d stb.
Ajánlom ezt a terjesztést mindenkinek, aki hozzászokott az Ubuntuhoz és valami hasonlót, csak kicsit mégis mást keres. Hogy ez pluszban még gyorsabb is, az külön bónusz. Arra viszont ne számítson senki, hogy RAM-ot vagy diszket nem fog kérni bőven (a telepítés után 2,2Gb-ot foglalt, és 512Mb memória mindenképp kell).
Ahogyan a vacsoracsatákban szokták mondani, a külalakra, a gyorsaságra és az egész estére ...... dobpergés ..... a következő pontszámot adom:
78%
(Utólag levettem 3%-ot a Windows share támogatás hiánya miatt)
