Viszonylag olcsók a digitális fotógépek, és bár sokan nem hiszik el, de már egy 20e Ft-os fotómasinával is lehet jó képeket készíteni (legalábbis ha nem túl sok megapixel és van elég fény, amiből sosem elég :-) ). Emiatt elég sok embernek van is, és ezek jó része felfedezi, hogy szeret fotózni és nem csak a nyaralás alatt. A következő kérdés: Mivel tudunk felkészülni Linux alatt a fotók letöltésére, feldolgozására? Hiszen a vörösszem-effekt mindenkinek becsúszik, és az sem rossz, ha pár ügyes kivágással tudunk az összképen javítani. És majd ezután jönnek a profibb emberek, akik HDR képekkel illetve RAW feldolgozással szeretnek szüttyögni a szabadidejükben.

Mivel az egész ötlet, hogy kéne 1-2 post a fotózásról, onnan jött hogy RAW képet szerettem volna szerkeszteni, ezzel kezdem de no para, jön a többi is. Ráadásul ez a téma lehetőséget ad egy kis elmélkedésre is, amit úgy szeretek... :-)

Mimá a RAW?

Türelmetleneknek: A digitális képalkotásban a RAW a képérzékelő által fogott kép egy az egyes másolata. A JPEG képeken nem azt látjuk, amit a kamera - ez nem csak azért van, mert a JPEG veszteségesen tömörít, hanem mert a JPEG előállításakor a fotógép "csal".

Türelmeseknek: Kezdjük onnan, hogy a fotózás elmélete az, hogy fényérzékeny anyagra fényt juttatunk, minek hatására a beeső fény intenzitásának megfelelően elváltozik (elbomlik). Régen, ha jól vágom, ezüst-halogenid felületet használtak, amelyből az ezüst kivált (el tudom képzelni, milyen tüdőbarát lehetett felgőzölni az ezüstöt valamilyen hordozóanyagra, mondjuk papírra). A digitális gépeken a fényérzékeny anyag egy képérzékelő, de az elv tök ugyanaz. Az érzékelő lapka fizikai mérete és a rajta elhelyezett fényérzékeny pontocskák száma tipikus jellemző - az utóbbit szokták megapixelben kifejezni, az előbbit pedig a 36mm-es filmkockához szokták viszonyítani. A digitális fotógépgyártók valami rejtélyes okból kifolyólag elterjesztették, hogy a nagyobb megapixel jobb, mint a kevesebb, majd gyorsan elkezdtek azon versenyezni, hogy a fél kisujjkörömnyi képérzékelőre melyikük hány ezerszer hány ezer pixelt tud feltúrni (a képrézékelő méretét persze igyekeznek nem növelni, hiszen az drága). Ennek az lett a vége, hogy túl sok pixel van túl kicsi felületre zsúfolva, egy-egy pixel elég változó esélyekkel pályázik néhány kósza beeső fotonra. Emiatt a képek nagy átlagban zajosabbak egy 12Mpx-es gépnél, mint egy 5-6Mpx-esnél. Ráadásul mostanában az optika zoom átfogásával is szeretnek versenyezni, egy 18-20x átfogást pedig képtelenség úgy legyártani, hogy sehol se torzítson, és mindig színhelyes legyen. Mondjuk közelfényképezésnél (nagylátószög vagy makró) hordótorzítani fog, távoli tárgyat fotózva (tele állásban) pedig a kékek és zöldek randa lila árnyalatot kapnak.

Ezt a gyártók természetesen mind tudják, hiszen ha nem is tudják megcsalni a fizikát, sok tesztet végeznek, majd a fotógép szoftverét úgy hangolják be, hogy kicsit "csaljon" annak érdekében, hogy élethűbbek legyenek a fotók. Pl.

- Zajos a kép, mert magas érzékenységre tettük? Na akkor egy kicsit elmossuk a képet és máris nem olyan zajos (viszont értelemszerűen kicsit mosottabb lesz).

- Tele állásban lilás a kép? Na akkor gyorsan átfuttatjuk egy algoritmuson, ami csökkenti a lilákat

stb stb.

Ezek a kamera szoftverében mind benne vannak, tehát az elmentett JPEG nem azt tartalmazza, amit a fotógép ténylegesen "vett", hanem egy ideálisabb képet. Mi ezzel a baj? Csak az, hogyha mondjuk én nem azt szeretném, amit a fotógép - pl. nekem túlságosan sok az az elmosás, amit csinál. Ilyenkor elmentem RAW-ban, a gép elméletben nem nyúl a képhez, és majd én, számítógépen utánaszerkesztem úgy, ahogy akarom.

Mivel tudjuk a RAW képeket kezelni?

Szóval, a fotógépem (Fuji) RAF kiterjesztésű fájlokat gyárt. Két szoftvert ismerek, ami Linux alatt képes ezeket kezelni (Windows alatt nyilván működik a kamerához adott CD-n lévő szoftver): A Rawstudio és a UFRaw. Az előbbi nem tud RAF képeket kezelni, úgyhogy maradt az egyébként igen hülye nevű UFRaw (Unidentified Flying Raw, a program szerzője nyilván nagy UFO-rajongó lehet).

Indítás után rögtön betölthetjük a képet. A grafikus felület elég szokatlan és furcsa, például a program ablakát nem lehet átméretezni; ha belenagyítok a képbe, akkor az egész ablakot nagyítja, nem az ablakon belül a képet. De a funkciók szerencsére működnek: (akár automatikus) fehéregyensúly-állítás, élő hisztogram alapján a színek, fényerősség módosítása (ezt expozíció-korrekciónak híjják)... kb. ennyi. Meg tudja mutatni a beégett és bebukott részeket (azok a területek a képen, amelyek túl sok vagy túl kevés fényt kaptak, emiatt az ott lévő képrészletek elvesztek). PPM, TIFF és JPEG formátumban tud menteni. Az elmentett képen lehet, hogy még tovább kell dolgozni (a fotógép többféle algoritmussal próbálja feljavítani a képet; tehát lehet hogy pl. még zajos az elmentett kép ezért be kell vetni a GIMP-et is, de erről majd a további postokban).

Szóval annak ellenére, hogy kicsit különösen működik, megbízható és a céljának megfelel: át tudjuk alakítani a RAW képeket JPEG-gé. Más fotómasinákhoz lehet, hogy a Rawstudio lesz a jobb. Ubuntu repóban benne van, a Synaptic csomagkezelő vagy a jól bevált apt-get install segítségével fel lehet tenni őket.