Szokásos havi tesztemmel átcsúsztam októberre, mivel egyszerűen nem tudtam screenshotokat készíteni, amik jól alátámasztották volna a leírásomat. Sajnos ez mostanra is így maradt, így próbálom majd netről összelopkodott cuccokkal feldobni a tesztet.
Az még nem lenne probléma, hogy nem igazán értek a BSD-khez, hiszen használtam már pár UNIX-ot életemben. De ebben KDE4 is van, ami erősen súlyosbító tényező volt abban, hogy ne nagyon tudjak mit kezdeni a rendszerrel. Próbálom élményeimet és a szerencsétlenkedéseimet összeszedni:
1. A telepítője elképesztően kultúrált. Komolyan, ennél jobban nem lehetne kiszolgálni a felhasználót (és nem véletlenül írok usert és nem rendszergazdát). A szokásos nyelv/billentyűzet/időzóna választást követően ki tudujuk választani a partíciót, amire telepítünk, illetve az alaprendszerhez képest még pluszban feltelepítendő dolgokat. Gondoltam, feltolok egy Firefoxot és egy Openoffice-t is, megnézem hogyan muzsikálnak BSD alatt. Megadhatjuk a root jelszót és létrehozhatunk felhasználókat. Ezután belefog a telepítésbe, és az egész kb. 20 perc.
2. Mivel volt grub a gépemen, elsőként azt mondtam, ne telepítsen újat. Ez hiba volt, a létező grub nem tudott mit kezdeni azzal, hogy kirántottam alóla a linux partíciót. :-) Bebootoltam a PCBSD cd-vel rescue módban, egy chroottal behelyezkedtem a leendő rendszerembe és futtatni akartam a grubot. Nem volt feltelepítve! Elkezdtem próbálkozni, vajon mivel lehet programot telepíteni? pkg-add? Valami ilyesmi volt... :-) De sajnos a szabad hely 0 byte volt, nem lehetett telepíteni! Egy 5 Gb-os partíción elfogyott a hely telepítés közben?! Mi ez, Vista?
3. Kezdjük elölről! Kiválasztottam mindent (mivel csak az az egy 5Gb-os szabad partícióm volt, ismét azt választottam), majd nem tettem fel Firefoxot, Openoffice-t. Grubot viszont igen. A telepítés hiba nélkül lefutott, és a Grub is működött. Hurrá! A boot ideje eléggé átlagos, majd az X beállítása után a kdm bejelentkezés után egyből ámulatba estem, ugyanis visszadobott a belépő felületre. Másodszor is próbálkoztam, ekkor volt esze arra hogy failsafe-ben léptessen be (egy darab xterm). Ez okos! Nézem a szabad helyet: -122 Mb (azaz mínusz százhuszonkét megabájt!!!) A dolog nyilván érthető; valamekkora részt fenntartott arra az esetre, hogy a userek ne tudják betelíteni a rendszert. Viszont a telepítő szépen betelítette...
4. Elkezdtem törölni a csomagokat a pkg_delete paranccsal, parancssorból. Pár száz mega eltávolítása (cups, kdegames, wine, pár X font...) után már be is tudtam lépni. Első két mondatom: Ez elképesztően szép! Ez elképesztően lassú! Hát hiába, a KDE nem gyorsult sokat a 4.1-es verziójára. De ilyen jól kinéző OS-t nem sokat láttam. Nincsenek pörgő kockák, vagy egyéb vizuális effektek, ez úgy önmagában gyönyörű és igényes.
5. A start menü új koncepció,először is alul fülecskéket látunk (kedvencek, programok, számítógép (beállítások és gyakori könyvtárak vannak benne), legutóbb használt dokumentumok és a kilépés), és mindegyik fülecskében többszintű menü, de egyszerre csak egy szint látható. 
Ha kattintunk, akkor kicsúszik balra az addigi menü, becsúszik jobbról az almenü. Eléggé átláthatatlan és főleg touchpaddal igen nehezen kezelhető. Billentyűzetről meg elfelejtettem megpróbálni...) Szóval innovatív, de nem az igazi.
6. Elkezdtem az alkalmazásokat nézni: kmail indítása vagy 15 másodperc (hozzátenném: 2,2Ghz-es Pentium processzor, sajnos csak 512M RAM). A Konqueror, Amarok nagyszerűen működik, mindent megjeleníteke, lejátszanak, amit megnéztem. A dolphin viszont 10 másodperc alatt indul el, ami egy fájlkezelőnél nekem már elég kritikus - én csak pár fájlt akarok másolni, nem kell ehhez 10 másodpercet "deriválni"! Minden működik, de semmit sem találok. Ez annak az eredménye, hogy a KDE4-gyel először találkoztam. Például olyan programot sem találtam, amivel képernyőmentést készíthettem volna...
7. Ami érdekes: nincs grafikus csomagkezelő. Van egy "add/remove software", de abban csak a PBI-k (PC-BSD plusz szoftvercsomagok, lásd http://www.pbidir.com) karbantartása lehetséges; az alaprendszer felépítésénél a koncepció az volt, hogy mindent beleraknak; ahelyett hogy válogattak volna. Nos, ha a PC-BSD lenne az egyetlen oprendszerem, meg is érteném ezt a gondolkodást. Ami jó dolog, hogy van grafikus csomagfruissítő.
8. Nem találtam, de nem is nagyon kerestem magyar fordítást. Egyszerűen nem volt helyem felrakni, ha van is. Elnézést!
Összefoglalásként annyit, hogy a PC-BSD a linux kompatibilitás miatt felrakott library-k miatt meglepően nagy helyet foglal, és eléggé lebombázza a "kicsi és gyors oprendszer" nimbuszát, ami bennem eddig élt. Meg fogom próbálni ezek után a FreeBSD-vel vagy a Dragonfly BSD-vel is, és ha már lesz helyem meg legalább félig ismerős dolgokkal találkozom, össze tudom majd mazsolázni az általam használt, kényelmesség vált alkalmazásokat. A kezelhetőség terén a KDE4 előtt hosszú út áll, úgy érzem, de koncepciónak határozottan tetszik - nem lehetne valahogy a KDE-s grafikusokat összehozni az Ubuntu fejlesztőkkel? :-) A csomagkezelés elég egyszerű a PBI-ken keresztül, de ha valamit szeretnék túrni a motorháztető alatt; az már nagyon nehézkes. Ha a Gnome-ról el lehet mondani, hogy rengeteg csomaghivatkozása és -igénye van, a KDE4-ről kétszeresen is elmondható. Például a cups-common nem leszedhető, mert a kdelibs akarja - és ha ÉN nem akarom? Nincs nyomtatóm, le akarom szedni, ne akadályozzon.
Miért használjam?
Minden megy, ami Linux alatt. Ha akarom és beállítom, a Compiz is működik. De vajon mi késztetne arra, hogy PC-BSD-re váltsak? Nagyjából semmi. Aki sok éve benne van, értelemszerűen azt szereti, azt szokta meg. Örülök, hogy nekik is van forgó kocka meg KDE4.1, de igazából a PC-BSD-ben semmi olyat nem láttam, amit a Linux ne tudna, és a PC-BSD terjesztés sokkal több helyet foglalt. Ahhoz pedig nem láttam eleget, hogy a kernel stabilitásáról bármit tudjak mondani. Az aqua-stílusú ördögfej és a kiválasztottság-érzés nekem nem jelent motivációt.
