FIGYELEM! FIGYELEM! Ez az írás még 2010-ben született, van egy ennél frissebb, 2012-es összehasonlítás, amely elérhető itt: Ubuntu vs Lubuntu vs Xubuntu, 2012.04
Nemrégiben napvilágot látott az Ubuntu 10.04, és gondolom, minden blog tele volt az ezzel kapcsolatos hírekkel. Ezért úgy gondoltam, hogy tesztelek inkább két kistigrist, és összehasonlítom az anyukájukkal, így talán több lehet ez a post annál, minthogy megismételjem azt a hírt, hogy "megjelent az új Ubuntu, illetve ezek és ezek az újdonságok".
Az Ubuntu mini verziói, tekintve hogy a felhasználói felület klasszikus filozófiáját követik, lehet hogy sok embernek jobban fekszenek, és ha tudásban már felzárkóztak, érdemesek lehetnek a kegyeimre :-), mert az alap akkor is a legjobb hardverfelismeréssel bíró Linux terjesztés. Az Ubuntu manapság megkerülhetetlen szereplő lett a Linux piacon, sokkal patinásabb szereplők is hozzá mérik megukat, nem tehetem meg (és nem is akarom megtenni), hogy ne foglalkozzak vele. Következzen hát egy [LX]Ubuntu összehasonlítás!
Vas
Mint tudjuk, fontos a vas, amin futtatunk. Mivel az Archot igazán nem szerettem volna letúrni, virtualbox-ba kerültek. Emiatt a processzor-intenzív dolgok talán lassabbak a valóságban tapasztaltaktól, de szerintem a lényeg az összevetés, és ugyanakkora erőforrással százalékosan ezek nyilván ugyanúgy teljesítenek.
- CPU: Core2 T6500 @2.1GHz
- RAM: 512Mb (illetve a "boot race"-nél kaptak 2048-at is, hogy lássuk, mennyire számít a memória mérete)
- HD: 10Gb, dinamikusan növekvő egy 5400rpm-es WD merevlemezen
A módszer
Az világos, hogy az Ubuntu alapok ugyanazok. A telepített alkalmazások már más kérdés, és ezeket össze is fogom hasonlítani, és kijelölök egy (számomra) kategória győztest.
Az Opensource világban majdnem minden területen van egy vezető alkalmazás, amit legtöbbet használnak, és van számos kihívó. A kihívókból válhat vezető alkalmazás, egyszerűen amiatt, mert a felhasználók átpártolnak. Ha egyszerűen jobban karbantartott, gyorsabb, esetleg kényelmesebb, át fog szivárogni a fősodorba. (Ez a világ tehát azért jó, mert a felhasználó választ, hogy mi a jó neki.) Ezek az új alkalmazások sokszor megjelennek a kicsi disztrókban, mivel erőforrásban sokkal jobbak, habár tudásban elmaradhatnak.
Azokat az alkalmazásokat, amik mindkét rendszerben ugyanazok, nem vagy csak nagyon kis mértékben hasonlítottam össze, hiszen nem reális, hogy pl. a Firefox kevesebb memóriát fog enni az egyik terjesztésben. Emiatt inkább az alaprendszer és az alkalmazások memóriafoglalására és gyorsaságára helyeztem a hangsúlyt. Az eltérés a grafikus környezetek felépítésében keresendő.
Legalább ilyen fontos a testreszabhatóság, és annak mikéntje (kényelme) is.
Első benyomások, telepítés
Magáról a telepítés folyamatáról nem írnék sokat, mert csak viszi a helyet. Négyszer nyomtam tovább-ot, megadtam a nevemet és jelszavamat, majd még két tovább gombot kellett nyomni, és ennyi. Az alapértelmezett fájlrendszer az ext4. A legfurcsább a Lubuntu telepítője volt, itt olyan 60%-tól néha minden felirat eltűnt, nem lehetett látni, mit csinál, cserébe megjelent egy "Kihagyás" gomb - nem mertem megnyomni... :-/
Xubuntu telepítő
A Xubuntu magyarítása jobban sikerült
A telepített rendszer
A telepítés közben és közvetlenül utána tapasztaltakról álljon itt egy kis grafikon, amit az Openoffice.org (és a Gimp) segítségével dobtam össze (kattintásra kicsit nagyobb lesz):
A telepítési időben az Ubu & Lubu nagyjából ugyanott vannak, a Xubu elmaradt valami miatt. (Persze lehetne most okoskodni, hogy a telepített méret és a telepítés ideje alapján a legjobb teljesítményt az Ubuntu nyújtotta, mivel hasonló idő alatt 2x annyit másolt fel, de szerintem ebbe ne menjünk bele :-)) A merevlemez helyfoglalásban Lubu a legkönnyedebb, Ubu a legnehezebb és a Xubu közöttük foglal helyet - ez elvileg az elvárt eredmény. A boot idő már érdekesebb, hiszen Xubu érthetetlenül lassú, Neki kellene a másik kettő közötti űrt betölteni, ehelyett a leglomhább címet nyerte el. A boot utáni memóriafoglalásban is meglepetés született, a Xubuntu még az Ubuntut is túlszárnyalta - el sem hittem. Még egy képernyőmentést is készítettem erről, annyira megdöbbentett:
A csomagfrissítések száma és mérete annyira nem lényeges, de felírtam, így hát közreadom.
Az Ubuntu az első boot után felajánlotta, hogy frissíti a nyelvi támogatást, mivel az nem teljes. Ugyan volt egy kis probléma, nem tudta elsőre leszedni, ezért ciklusba keveredett, de végül győzött a makacsság és a magyarítás. Csak úgy véletlenszerűen kattogtattam, és picit meglepődtem, hogy amikor a munkaterület-váltó tulajdonságaira kattintottam, megpusztult és vitte magával az alsó tálcáról az összes appletet. Ezt persze detektálta és engedélyezés után újratöltötte, mégsem éreztem az óriási stabilitást. :) Az ablakokon bal oldalt vannak a gombok, ez nekem nem tetszik, de a "New wave" témát kiválasztva visszakerülnek a jól megszokott helyükre. A betűkészletet még mindig 10-esen hagyják a Canonicalnál, bizonyára 12 collos monitoron dolgoznak. Én kapásból leszedtem 9-esre.
Ubuntu 10.04
Az Ubuntuba nem igazán tudok belekötni, gondolom már máshol olvastatok az új indikátor-appletekről és az Énmenüről. Egyedül a szokásos codec letöltéssel kellett kínlódni (mp3 és video fájlok lejátszásakor legyünk Internet-közelben!). Kicsit béna, hogy a világ két országa miatt a többiek is szenvednek - nem lehetne, hogy minden codec fent legyen a helyén, és első induláskor kérdez, és ha valaki szeretné eltávolítani, akkor leszedje? Csak mert azt gondolnám, hogy igen kevesen használnak egy operációs rendszert kizárólag Theora és Ogg formátumokkal... a másik két rögeszmém, hogy az F-Spotot és Tomboy-t miért kell erőltetni, csak ezek miatt van fent a Mono, ami amúgy szerintem csak a méretet növeli. Viszont a játékok között rendet vágtak, a népszerűek maradtak, ez faja döntés volt. Tetszenek az olyan apróságok, mint amikor a frissítés után gép újraindítást kér - ilyenkor a jobb felső sarokban lévő kikapcsolás ikon fehérből pirosba vált.
A Lubuntu egy kék színválasztékot mutat be a lila helyett, és - tudván, hogy az eredeti LXDE desktop hogy néz ki - a Lubuntus fiúk gyönyörű munkát végeztek. Itt a menü még a tradícionális Windows pozícióban, balra lent található, sok panel applet nincs, de éppen megvan minden abszolút szükséges dolog. Az alapértelmezett Clearlooks témát érdemes cserélni a Mist-re, ami helybarátabb, és a betűméretet itt is 9-esre állítottam.
Egy dolog, ami a designban nem tetszik, a fájlkezelő ikonja. Van rajta egy egérkurzor, és teljesen úgy néz ki, mintha az "asztal mutatása" funkció tartozna hozzá, pedig nem.
Mivel virtuális dobozba gyömöszöltem ezeket a terjesztéseket, megjegyzem hogy a Vbox-addition feltelepítése (amely lehetővé teszi a jobb grafikai teljesítményt, vágólap-kezelést a gazdagép és a vendég között stb.) Ubuntu alatt csont nélkül ment, itt a gcc-t külön kellett feltenni. Ehhez logot kellett nézni, és tudni kellett, hogy mi hiányzik. Apróság, és a gcc a járulékos dolgaival 42Mb-ot fogyaszt, amit egy kis terjesztés nem engedhet meg magának, de ha valakinek ez probléma, egy sudo apt-get update && sudo apt-get install gcc parancssorozattal lehet megoldani.
Érdekesség, hogy a Virtualbox driverek telepítése után sem tudtam 800x600-nál nagyobb képernyőfelbontást választani. Kénytelen voltam kicsit dolgozni az ügyön: Egy
sudo X :1 -configure
paranccsal legyártottam egy alap X11 konfigurációt, mivel alapból ugye már nincs xorg.conf a /etc/X11 alatt. A home könyvtáramban létrejött fájlt átmásoltam /etc/X11/xorg.conf névre, és két szekcióban kellett módosítanom:
Section "Monitor"
A félkövérrel kiemelt sorokat írtam én be. Ennek hatására nem csak az 1024x768, de még az 1366x768-as felbontás is kiválaszthatóvá vált (a Beállítások->Monitorok alatt) és egyből működött minden. Vajon miért ment ez csont nélkül Ubuntu alatt? Minden verzió ugyanaz, és mégis...
Identifier "Monitor0"
VendorName "Monitor Vendor"
ModelName "Monitor Model"
HorizSync 30-100
VertRefresh 48-110
EndSection
(...)
Section "Screen"
Identifier "Screen0"
Device "Card0"
Monitor "Monitor0"
SubSection "Display"
Viewport 0 0
Depth 16
Modes "1024x768"
EndSubSection
SubSection "Display"
Viewport 0 0
Depth 24
Modes "1024x768"
EndSubSection
EndSection
Egyébként a Lubuntuval egészen elégedett voltam (a szokásos kicsi butaságok itt is megvoltak, pl. A Chrome az egyetlen böngésző, induláskor közli is hogy nem talált mást, mégis be kell pipálni, hogy az legyen az alapértelmezett), az alkalmazás-választékról később írok.
A Xubuntu alap színválasztéka a szürke és kék árnyalatai, és mint lényegében mindegyik GTK-s Linux, ennek a felülete is kissé bumfordi hatást kelt, habár ők meg merték lépni azt az őrületesen kockázatos lépést, hogy legalább az ablakok címeinél Sans 9-esre kapcsolták az alapvető betűkészletet (az alkalmazásokon belüli betűkészletnél nekünk kell ezt megtennünk). Nagyon sokféle ablakkeret közül választhatunk, de igazából szerintem elég lenne 8-10 igazán különböző, mivel egy nagy rakás lényegében ugyanúgy néz ki, csak másik neve van.
Ha már a felhasználói felületnél tartunk, a magyarítás itt a legkriminálisabb. Amikor megláttam a saját mappára mutató "Hon" feliratot, hangosan felkacagtam. Ugyanígy hülyén jön ki a kilépés helyett "bagoj bezárása" - engem ne zárjanak be sehova! A beállítások között teljes a zavar, a "Fókusz lopás védelem", meg "Titoktároló szolgáltatás", sőt még a menüben sem "Internet", hanem "Hálózat".
A Virtualbox addons telepítésével itt is voltak dolgok. Pedig ígéretesen indult: Először is, ez volt az egyetlen a három közül, amelyik felismerte, hogy beraktam egy CD-t, megkérdezte, hogy akarom-e futtatni az automatikusan induló programot, intelligensen bekérte a sudo jelszavamat és el tudta indítani terminálban a telepítőt. Már épp elkezdtem paff lenni, amikor kiderült, hogy korán örültem: nem csak a gcc, hanem a kernel-headers csomag is hiányzik. Utóbbihoz meg kellett néznem az uname -a paranccsal, hogy milyen kernel is van fent, és végülis az apt-get install linux-headers-2.6.32-21-generic gcc parancsra volt szükség - ez újabb 130Mb-ot tett fel a rendszerre. Ezek után az előzőekben tárgyalt xorg.conf szerkesztésre itt is szükség volt, de ezek után már élvezhettem is a nagyobb felbontást.
Alkalmazások táblázata
Funkció | Ubuntu (2,8 Gb) |
Lubuntu (1,4Gb) |
Xubuntu (1,9Gb) |
Képnézegető, szervező | F-Spot | GPicView | Ristretto |
Rajzoló eszköz | Openoffice.org rajzoló | mtPaint | Gimp |
Egyéb grafikai eszköz | simplescan | simplescan | simplescan |
Zenelejátszó | totem, rhythmbox | Aqualung | totem, exaile |
Médialejátszó | totem | Gnome mplayer | totem |
Cd/Dvdíró | Brasero | xfburn | Brasero |
Egyéb multimédia | hangrögzítő, Pitivi | Cheese | - |
Web böngésző | Firefox | Google Chrome | Firefox |
Email kliens | Evolution | Sylpheed (Claws) | Thunderbird |
Üzenetküldő | Empathy | Pidgin | Pidgin |
Egyéb internet alkalmazás | Gwibber, tsclient (Vinagre) transmission |
transmission, x-chat, |
transmission,x-chat, tsclient (Vinagre) |
Játékok | Pasziánsz, aknakereső, Mahjongg, Sudoku, gBrains, Quadrapassel (ami egy Tetris) | - | Pasziánsz, aknakereső, Mahjongg, Sudoku, Quadrapassel |
Irodai szövegszerkesztő | Openoffice.org | Abiword | Abiword |
Irodai táblázatkezelő | Openoffice.org | Gnumeric | Gnumeric |
Naptár alkalmazás | Evolution naptár | Osmo | Orage |
Egyéb irodai alkalmazás | Openoffice.org bemutatók, szótár, Tomboy, gnome-screenshot, evince | ePDFviewer | Szótár, Tomboy |
Fájlkezelő | Nautilus | PCManFM2 | Thunar |
"Notepad" | gedit | Leafpad | Mousepad |
Egyéb kellékek | gnome-calculator, lemezhasználat-elemző, nyomtatási sor kezelő, karaktertábla, Seahorse (jelszó- és titkosítási kulcskezelő) | Galculator, nyomtatási sor kezelő, XArchiver, Parcellite vágólap-kezelő | Kalkulátor,nyomtatási sor kezelő, karaktertábla, képernyőkép, clipam vágólapkezelő, Catfish fájlkereső |
Rendszereszközök | Eszközmeghajtó-kezelő, rendszernapló, indítólemez-készítő, rendszerfigyelő, lomtalanító, nyelvi támogatás | hardinfo, xfce rendszerfigyelő | Eszközmeghajtó-kezelő, indítólemez-készítő, rendszerfigyelő, nyelvi támogatás, távoli fájlrendszer felcsatoló (Gigolo) |
Látható, hogy az Ubuntu kétszer akkora, mint a Lbuntu, de ezért kapunk Openoffice.org-ot, játékokat, rengeteg segédalkalmazást. A Xubu kettejük között foglal helyet. Az egyes alkalmazások tudásbéli és gyorsasági összehasonlításába belemenni igen ambíciózus lenne most, inkább a testreszabásra ugranék tovább. :-) A pirossal bejelölt cellák a nekem nem elfogadható dolgokat jelzik, ahol úgy érzem, a program alkalmatlan a feladata teljes betöltésére. Az Abiword még mindig gyerekcipőben jár, a MousePad & Leafpad nem tud több tabot kezelni, a Ristretto pedig nem képes alapvető, egyszerű szerkesztési műveletekre (na nem mintha a GPicView annyira jó lenne). Három pont levonás a Xubunak, kettő a Lubunak.
Még annyit, hogy a Lubuntuból az Aqualungot szerintem ne is indítsátok el, rögtön le lehet cserélni valami jobbra. Az a szoftver, ahol egy normál gombra jobb kattintásra jön elő a könyvtár hozzáadása, bal kattintásra meg fájlok hozzáadása, nem lehet komolyan venni.
Testreszabhatóság
A változatosság kedvéért fordítok a sorrenden, és először a Xubuntu dolgait írom le: A beállítások a menüből elérhetőek, egy jópofa kis áttekintő program indul, amely indítja a többi beállítót. A szokásos témázáson felül az energiakezelés, hordozható eszközök csatlakoztatása, fájlkezelés, panel, monitor felbontás, elinduló programok mind egy helyen kezelhetők. Van egy regedit-szerű (xfconf) alkalmazás és a képernyővédő beállításai, amelyek érdekes módon külön menöbe kerültek. Habár a Xubuntu abszolút az Ubuntut másolja kinézetben, a panelen nincs "Beállítások" menü, csak az "Alkalmazások" és "Helyek", így több hely marad másra. A felhasználók, nyomtatás, idő- és dátumkezelés, program telepítés grafikusan és elég egyszerűen történik. A súgó angol nyelvű, a böngészőben megjelenő html oldalakból áll.
A hálózat beállítása (mint ahogy mindhárom terjesztésnél) a Network-managerrel és az nm-appleten keresztül történik. Úgy tűnik, ez a szoftver tényleg bejutott a fősodorba...
A Lubuntutól nem vártam túl sokat, mivel az LXDE-n megszoktam, hogy mindent kézzel konfigfájlban kell állítgatni. Ehelyett egy mindenre kiterjedő kis menü várt, ahol minden lényeges dolgot meg lehet adni. Egyébként a legrosszabb magyarítással mégiscsak itt találkoztam, "Desktop session settings" Haladó lehetőségek oldalán: "Figyelem! Ne érintsd, még nem tudod pontosan, mit teszel! Megjegyzés: E beállítások a következő induláskor hatnak." :-((((
Szóval úgy néz ki, ide is sikerült összekapni a Gnome-ban meglévő beállítófelületek jó részét. A fájlkezelőnek pedig van egy "Alkalmazások" nézete, ami hasonlóan működik, mint a Xubuntu beállítás áttekintő képernyője. Ez teljesen jó hír, hiszen ez a legkisebb terjesztés, és mégis egész ügyes.
Újabb apró ökörség, hogy a "Preferált alkalmazások" (tehát: Alapértelmezett alkalmazások) alatt nincs alapértelmezés, de amikor választani akarok, akkor csak a Chrome és a Sylpheed az opció. Akkor miért nincsenek kiválasztva?
Az Ubunturól nincs sok minden, amit elmondhatnék - mindent tud és kész.
Összefoglalás
Az egész összehasonlítgatósdi nekem arra ment ki, hogy egyrészt lássam, a Lubuntu elérte-e már azt a szintet, hogy könnyű alternatívának lehessen nevezni, illetve azt szeretném bizonyítani, hogy a Xubuntura semmi szükség. Elnézést azoktól, akik szeretik a terjesztést, de most komolyan: Több memóriát eszik, lassabban dolgozik és a szoftverek nem tudnak annyit, mint az Ubuntu Gnome környezetében. A GTK alapkönyvtár megegyezik. Miért nem használtok akkor Ubuntut? Nem hinném, hogy annyira fel lehet vágni a Xubuntura a haverok előtt.
A Lubuntu nem rossz, vannak ökörségei, egyszer talán össze is szedem és elküldöm a fejlesztőknek. Azért azt ne felejtsük el, hogy a Chrunchbang memóriafoglalása 57Mb volt, tehát vannak még ennél is kisebb, egész tűrhetően használható terjesztések.
Az Ubuntu pedig kétséget kizáróan a kezdők számára kifejezetten ajánlott terjesztés. Csak azért nem mondom, hogy a legjobb, mert régen láttam már Suse-t és Fedora-t. Csak ne lenne bal oldalt az ablakkezelő gombsor, és ne akarnák ennyire internetes operációs rendszerré faragni... vagy én vagyok ódivatú?
Ubuntu 95% Kezdőknek nagyon |
Xubuntu 60% Egykor jobb |
Lubuntu 82% Gyengébb gépekhez |