Kémeim jelentették / olvastam valahol, hogy már elérhető az SVN-ből a GIMP (a méltán híres képmanipuláló szoftver) 2.7-es változatának előzetese, amely nem kisebb újítást hoz Linuxon, mint a .... tatatatááááá! .... EGY ABLAKOS KEZELŐFELÜLET!

Nem hittétek volna, igaz? Már én is elveszítettem a reményt, hogy valaha is megtörik a jég és a "túl bonyolult lenne megcsinálni"-tól eljutnak a "felhasználókért mindent" állapotig. Hát most itt van, kérem szépen, ahogyan Palik László mondaná!

Ubuntus pajtik a PPA-ról tölthetik le, akár bináris formátumban, a többieknek valószínűleg le kell fordítaniuk. Ne felejtsétek a Window menüben átállítani, mivel alapértelmezetten még mindig három/több ablakos.

 

 

Ez az év elég rögös volt, például augusztus óta igen kevés Linuxhoz jutottam csak hozzá, ugyanis az új laptop nem igazán Linux-barát. Ennek hozadéka a postok megcsappant száma. Mondhatnátok, hogy éppen szaporodni kellett volna a bejegyzéseknek, hiszen összes szívásomat szépen leírhattam volna - és ez igaz is. De emellett el voltam foglalva egy elég komoly (szoftver) fejlesztéssel is, ami lekötötte az energiáimat, és legkevésbé sem vágytam arra, hogy buherálgassak. Szaporítom hát a bejegyzéseket a következő szösszenettel, amely az idén általam felfedezett új alkalmazásokról szól.

ViewNior (képnéző)

A nevéből is látszik, a képnézegetők között önmagát is fiatalnak valló kis képnézőben meglepően sok a használható okosság: mennek az animált gifek, slideshow, elforgatás és kivágás. És persze gyors, mint Démonhill.

A felületről sok magyaráznivaló nincs, hiszen eléggé egyértelmű, mi micsoda. Van böngésző módja is (mármint értitek, ahol sok képet lehet egyszerre látni). A szerzője szerint igen villámgyorsan el fogja érni az 1.0 verziót (az ütemterv szerint ezt októberre kellett volna elérni, de ugye a fiatal és lelkes fejlesztők ritkán számolják bele a váratlan eseményeket az ütemtervükbe. :))

A legújabb verzió a https://launchpad.net/~xsisqox/+archive/ppa címen megtalálható Karmichoz.

 Google Chrome/Chromium

Kell-e még bármit mondanom? :-) Talán igen. Hiszen nemrég óta elérhető hivatalosan is a Google-től származó linuxos változat. Ennek kapcsán felmerült egy kis keveredés a nevek között: A Google Chrome a Google-féle változat, a Chromium pedig egy nyílt forráskódú projekt. A kettő között talán mindössze filozófiai a különbség: A Chrome névtelenül statisztikai adatokat gyűjt kereséseinkről és a neten való viselkedésünkről; míg a nyílt forrású Chromium nem tesz ilyet. Utóbbiban a frissítéseket kereső kódrészlet is ki van kapcsolva, rábízza ezt a Linux csomagkezelőjére - és milyen jól teszi!

Az természetesen közismert, hogy a Chrome/Chromium gyors és ügyes; de még hiányt szenved sok funkcióban. Nos, jelentem, immár rengeteg kiterjesztés elérhető hozzá; többek között pl. az Adblock és a youtube-html5-ifier, amely a youtube videókat flash nélkül lejátszhatóvá teszi, ezzel spórolva sok-sok CPU erőforrást nekünk! Zsíííír.

Midori

Ismét egy zseniálisan fejlődő böngésző - úgy néz ki, hogy a végén igaza lesz a Google-nek, vagy még inkább a Sun Microsystemsnek: "The network is the machine" vagy valami hasonló volt a szlogenjük. Lehet, hogy a hálózatos OS-eké a jövő?

VideoLAN Movie Creator (VLMC)

A VLC után érdemes a VLMC-re is figyelnünk 2010-ben. A francia kollégák nem ültek a babérjukon, egy nagyon korrekt kis film editort hoztak össze. Illetve, kicsit előreszaladtam, mivel a szoftver még annyira béta, hogy nem ajánlják a használatát, de (képernyőmentések helyett) ez a kis videó bemutatja a tudást - és azt kell mondjam, jó az irány!

AWN window navigator

Egy apró dockolónak induló, de alaposan felfejlődött program. Akinek nem ismerős a dock kifejezés: ez az a Mac-szerű, általában a képernyő aljának közepén ücsörgő ikonhalmaz, amiből gyorsan indítható egy-egy alkalmazás.

Az awn manapság már tud teljes tálca is lenni, menüvel, értesítő területtel, és nemsokára már network-manager támogatással is. Mivel compiz-t használ, ezért igen látványos (viszont szüksége van egy compiz-os ablakkezelőre, ez gondolom, világos). Sajnos a Koalában az Ati Xorg-meghajtó nem éppen szuperül üzemel, én le kellett mondjak pillanatnyilag a compiz előnyeiről. Képernyőképeket nem tudok közölni, viszont mivel igen látványos, az OMG! cikkéből idemásolok pár képernyőt, ami a működési módokat mutatja be:

Lebegő



Hajlított




Menüs







Alap kinézet

 

Aranyos, nem?

Nem vagyok túlságosan alkalmas célfotók készítésére, sem a nyomulós riporterkedés nem az én műfajom, azt hiszem. Emiatt nem mondhatnám, hogy azonnal ráugrottam a Midori 0.2-es verziójának tesztelésére. Viszont jobb később, hiszen addigra már megjelenik az első bugfix release! (Ez a mondat remélem elterjed majd, mint Bölcs, Öreg Bagoj Úr egyik nagy igazmondása... :-) )

Tehát, a Midori. Mit akarok én ettől a böngészőtől, minek macerálom, miért nem hagyom már békén? Nos, van egy jól működő böngészőm, Firefox néven, de jó érzés nyomon követni egy olyan projektet, amelyet lelkes emberek fejlesztenek a nulláról. Szerintem ezek az új vérvonalak mindenképpen jót tesznek a nyílt forrásnak, egymástól átvesznek, tanulnak dolgokat, a régi és elavult technológiák kihalnak. (És persze így működik ez a zárt forráskód világában is, sok dolgot az elejétől újraírnak, mivel az eredeti első verzió kifejlesztésekor még fogalmuk sem volt a kódolóknak, tervezőknek arról, hogy mi mindenre lesz majd képes az az adott program.) A Midori legutolsó fícsöreinek (amelyek mellesleg majdnem mindegyik ismert böngészőben régen benne vannak) én is szívből örülök. Persze tévedés azt gondolni, hogy a Midori fejlesztői jobbak, mint a Mozilla Alapítványnál dolgozók, és az alap algoritmusok már jó harminc éve változatlanok. De tűzhetnek ki más célt maguk elé: például hogy megtartják kicsinek a böngészőt, csak a legszükségesebb funkciókkal, és hagyják, hadd hízzon a többi. Így mindenki eldöntheti, hogy vár-e fél percet az elinduláshoz vagy nem is kell neki annyira az a fullos fészbúk támogatás.

Teháp, a Midori négyzetre emelkedett: a múltkor tesztelt, 0.1-es (precízen: 0.1.8-1+git20090728~jjwkt1) és a mostani, 0.2-es (0.2.1-1+git20091211~kkwkt1) verziókat szeretném összehasonlítani, hogy lássuk, hová fejlődött a gyermek.

A száraz tények

- Jobb tab kezelés (bezárás ikonok, tooltipek, minimalizálható tabok, tab history...)
- Külön menüpont a személyes adatok törlésére
- Undo/Redo
- Formokon belüli automatikus kitöltés
- Adblock támogatás (AdblockPlus és Easylist filter támogatással!)
- DNS prefetching
- Mouse gestures (ez mér olyan fontos? Használja ezt valaki???)

Ez már önmagában sem semmi!

Még szárazabb tesztek... :-)

A tesztet a múltkori nagy teszttel megegyezően építettem fel, hiszen a lényeg az volt, hogy összevethessem a 0.1-est és a 0.2-est. Elvégeztem tehát minden labor tesztet háromszor, és mindegyik tesztből a középső értéket vettem. A real-life tesztet csak egyszer végeztem el, mivel ott nem igazán tudtam volna összevetni, hogy melyik a középérték. Röviden ismét leírom, mi volt a teszt, hogy a kattintani lusták is szenvedjenek :-) :

1.Celtic Kane - Ezen a teszten az Opera és a Safari szokott nyerni; elég egyszerű; van benne sztring, matematikai, tömb és DOM és Ajax művelet is. Az eredményt millisecundumban adja, a kisebb érték a jobb. Megjegyzés: Közben ez a teszt elavult, új verziója van, de én a régivel teszetltem, mivel csak így lehet jó az összehasonlítás.

2. Google V8 teszt - Ezt a tesztet a Google fejlesztői hozták létre a V8 Javascript engine tesztelésére. Gondoltam, itt végképp kiderül, hogy a többiek hogyan muzsikálnak a Chromium ellen, míg természetesen biztos voltam benne hogy ezt a tesztet melyik böngésző nyeri. :-) Az eredmény egyetlen pontszám, ami minél nagyobb, annál jobb.

3. Sunspider - Elsősorban a Webkit motor tesztelésére szakosodott, sok és alapos JS tesztet futtató oldal. Az eredményt ez is futási időben, ms-ban adja meg, értelemszerűen a kisebb érték a jobb.

4. Dromaeo - A Mozilla Alapítvány tesztprogramja, amivel a Firefox optimalizálások eredményét tesztelik. Ez a teszt önmagában is több, mint fél óráig tart; a meghatározott időn belül elvégzett műveletek számát nézi. Ebből következően itt a nagyobb érték a jobb. Ez a teszt leginkább a DOM-műveletekre fekszik rá.

5. TriteLife.com teszt - Ez a teszt semmi mást nem mér, csak bekezdések létrehozásának puszta sebességét. A több, mint 18 000 db. paragrafus színeiből egy képet rak ki. A teszt eredménye tökéletesen használhatatlan a napi használatban, de érdekesnek tűnt. Az eredmény ismét a futási idő, tehát a kisebb érték jobb.

6. ACID2 teszt - Szerintem nem kell bemutatnom - A CSS és a sztenderdeknek megfelelést teszteltem; a referencia képhez viszonyítva a különféle böngészők által létrehozott ábrát.

7. ACID3 teszt - bár a napi használatban nem sokat jelent, de úgy gondoltam, mégiscsak letesztelem az ACID3 tesztet is, hiszen ez a legújabb sztenderdeknek való megfelelést mutatja. Ismét egy referencia képhez lehet hasonlítani a böngésző képernyőjét.

8. Real-Life teszt - a saját valós felhasználásomat mértem. Konkrétan, elindítottam az adott böngészőt a kezdőlapjával, majd betöltöttem egyesével tipikus, jól ismert és sokak által használt weboldalakat; miközben mértem a memóriafogyasztást. Ezek után egyesével bezártam az oldalakat (fordított sorrendben) és ismét mértem a memóriát; tesztelve a felszabadítás mennyiségét. A megnyitott oldalak:

• https://www.youtube.com/watch?v=XUXh-X1iveU
• http://www.index.hu
• http://www.hup.hu
• http://gmail.com (belépve)
• http://blog.hu/admin (belépve, épp ezt a postot szerkesztve)

 Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltam össze.

Egyedül ott zöldeztem be, ahol jelentősnek éreztem a különbséget. Minden zöldért egy pontot kapott az adott verzió. Sajnos a régebbi Midori Sun Spider és a Dromaeo eredménye elkavarodott, még keresem és ha megtalálom, frissítem a postot. Mindenesetre ez alapján is látszik, hogy a Midori 0.2-es verziója gyorsult, és bár helyenként a memóriafogyasztás is nagyobb lett, ez a fenti featúrák begyömöszölése után egyáltalán nem meglepő. Nekem egyértelmű az új verzió fölénye!

A real-life eredmények (amelyeknél a Firefox 3.5 eredményeit csak referenciaként tüntettem fel) ismét csak azt bizonyítják, hogy - ellentétben sok más szoftver fejlesztőivel - a memóriafogyasztáson tényleg rengeteget sikerült javítani! Ha összevetjük azzal, hogy látványosan gyorsabb is lett a Midori, ez már igen jól hangzik. A fenti teszt szokásos, grafikus ábrázolása:

 Az ötödik lépésnél, azaz a gmail-es teszten a 0.2 jól láthatóan lelépi a 0.1-et! Hozzáveszem azt is, hogy mióta át lehet állítani, hogy a Midori hazudja magát Safari-nak, nem találtam problémás weboldalakat se, például a blog.hu is prímán megy vele.

Mindez igen klasszul hangzik. Nem csodálkoznék, ha szép lassan egyes, kísérletező kedvű disztrókba elsődleges böngészőként csomagolnák...

Nyert tehát a Midori 0.2! :-)

Ha találtok problémás weboldalt, vagy kérdés van, uzsgyi kommentelni...

Beleütköztem az alábbi problémába: van egy rakás .cdr (meg .wmf, .eps, .tiff stb) fájl, amikről bélyegképeket kell generálni, méghozzá lehetőleg jpg formátumba, hogy a böngészőben megtekinthető legyen letöltés előtt (ez egyfajta webes katalógus). Az ember fia semmi perc alatt ráizzítja az ilyesmire az ImageMagick csomag convert parancsát, azonban az eredmény az alábbi:

bagoj@tarantula:~$ convert x.cdr x.jpg
sh: mplayer: not found
convert: Delegate failed `"mplayer" "%i" -really-quiet -ao null -vo png:z=3' @ magick/delegate.c/InvokeDelegate/1015.
convert: missing an image filename `363.jpg' @ wand/convert.c/ConvertImageCommand/2710.Ajjajjjajjjjajjjj.... :-( Ez valahogy az mplayert akarja meghívni a konvertáláshoz?! Mellesleg az mplayer-rel sem tudja a konvertálást. A wmf-ről és a többiekről nagyszerűen konvertál.

Ekkor, mint fuldoklónak a mentőöv, ötlött a szemembe egy weboldal, az Uniconventor nevű kis csoda-python-programmal.

A letöltés után a python2.6-dev és python-imaging csomagokat kellett feltenni, előbbi csak a fordításhoz kell, utána törölhető. A fordításhoz pedig tömörítsük ki a csomagolt állományt, lépjünk be a könyvtárba, majd

python ./setup.py build && python ./setup.py installSikeres fordítást követően tehát a python2.6-dev csomagot rögtön törölhetjük is. Ez a kis program ígérete szerint mindenféle trükkös vektoros formátumból tud egyéb vektorosat előállítani. Nosza, készítsünk wmf-en keresztül a .cdr-ből jpg-et:

uniconv x.cdr x.wmf
convert x.wmf x.jpgVoilá...! Ugyan előfordulhat, hogy nem teljes részletességében kapjuk meg a kettős konvertálás után a JPG-et, de szkriptezhető és stabil, és a lényeg megvan: letöltés előtt képet alkothat a látogató, hogy miről is szól körülbelül a Corel rajz.

Apró örömök a napi informatikai szívások közepette...