Sok elfoglaltságom volt mostanában, ezért úgy érzem nem kell elnézést kérnem, hiszen az elfoglaltságok nagy részét nem én választottam, ezek csak úgy jönnek. Egy része viszont szabadon választott, és egy ilyenről szeretnék beszámolni: beszálltam (Bagoj beszáll, értitek...) a Sidux magyar fordítás projektbe. Ketten csináljuk jelenleg, és sikerült olyan formára hozni, hogy megjelenhetett a sidux.com honlapon. (A bejelentés angol, de a linket követve a magyar kézikönyv lapjára lehet eljutni.)

Szívesen mondanám, hogy büszke vagyok az elért teljesítményre, de egyelőre nem tudok ilyet elmondani, mivel az csak egy dolog, hogy a legfontosabbak le vannak fordítva. Sajnos a fő probléma az, hogy vannak olyan korábbi "fordítás" részek is egy olyan fordítótól, aki már eltűnt az éterben, ahol a magyar ember nem érteni a magyart, szerintem géppel fordították vagy ilyesmi. Ezeket a részeket is át kell néznünk, és persze a saját fordításaimmal is még elégedetlen vagyok, nem beszélve az eredeti anyag minőségéről... ;-)

A lényeg végülis az, hogy valami elkezdődött, és a sidux.com-on van már magyar nyelvű (ha nem is teljes) kézikönyv. Talán segíti a sidux-szal ismerkedőket. Persze ez egyelőre csak kézikönyv, nem jelenti azt hogy a telepítő például magyar nyelvű is lehet; de ismét csak azt tudom mondani hogy valahol el kell kezdeni...

A múltkor elkezdtem egy kis perl scriptet írni, példa jelleggel, egy kedves olvasó kérésére (igazából nem is kérte... hi-hi). NoBe azzal dobta fel a napomat, hogy teljesen komolyan vette és továbbfejlesztette a dolgot. Úgy gondoltam, mivel nekem nagyon jólesett, hogy valaki mégis átrágta magát az általam összegányolt kódon és egy korrekt kis szkriptté fejlesztette, a legkevesebb ha helyt adok itt neki.

Tehát eredetileg a föladvány az volt, hogy egy avidemux job fájlt sokszorozzunk meg aszerint, hogy milyen avi fájlokat akarunk átkódolni. Az egész tehét lényegében annyi, hogy felolvassuk a job fájlt, kitaláljuk hogy mi az, amit változtatni kell (pl. betöltendő és elmentendő fájlnév, hogy mást ne mondjak), majd fel kell olvasni azt is, hogy mely fájlokkal akarunk dolgozni és ezek után szépen, hasonló néven de más kiterjesztéssel más néven elmentjük a job fájlokat, amelyek tartalmát a hasonló nevű avi-éhoz szabtuk.

A változások listája, NoBe tolmácsolásában:

• kapcsolókkal lehet megadni, hogy melyik könyvtárban keresse a konvertálandó fájlokat, hova mentse majd a kész anyagot és magát a módosított job fájlt
  
  ezeket alapértelmezésben a forrás job fájlból olvassa, így ennek megadása kötelező
• ellenőrzi, hogy a megadott könyvtár útvonalak "/" jellel végződnek-e s ha nem akkor javítja
  
  TAB-al való kiegészítéskor automatikusan hozzáfűzi, ennek leginkább akkor van jelentősége ha parancs behellyettesítést használunk, pl. "$(pwd)"
• automatikusan felismeri a kiterjesztéseket a be/kimeneti és a felirat fájloknál, így bármilyen fájl bármilyen formátumba való konvertálásánál használható(persze az avidemux határain belül)
• törli az "app.clearSegments" és "app.addSegment" sorokat a job fájlból, különben hibára fut a konvertálás, mivel nem ugyanannyi frame-ből állnak a különböző fájlok
• alapértelmezésben törli az "app.markerA", "app.markerB" sorokat is a már fent említett okból, azonban ez az újonnan beiktatott "-c" kapcsolóval tiltható
  
  szerintem max. akkor van értelme ha mondjuk egy sorozatnál leakarjuk vágni a kezdő/vége főcímet, de a frame eltérések miatt ez elég macerás
• adtam hozzá egy kis súgót a kapcsolókról és az alapértelmezett értékeikről, ezt automatikusan megjeleníti ha a forrás fájl nincs megadva
• a job fájl elején található "//--Project: " kommentet is átírja arra az útvonalra ahová a megváltoztatott fájlt menteni fogja
• minden hibaüzenet és változó nevet angolra írtam át, így nem csak magyar ember fogja megérteni(bár nem hinném, hogy sokan használnák, főleg külföldiek :)), plusz így legalább egységes lett
•   egadtam, hogy a perl-t a "-w" kapcsolóval futtassa, így egyszerűbb a hibabehatárolás

A végleges szkript, mindenki okulására, letölthető innen:

http://szakadek.extra.hu/avidemux.pl

Ha valakinek NoBe-éhoz hasonló problémája van, minimum egy jó kiindulási alap. :-)

Találkoztam egy cimborával és mivel most igencsak divat savazni az Ubuntut, elkezdte Ő is nekem nyomni az igét, hogy az Ubuntuban még a Firefox is rosszabb, pontosabban sokkal lassabban indul el, merthogy "a 'zubuntussok valamit átcsinálnak benne". Több se kellett nekem, mivel nem tűnt hosszadalmasnak a dolog, elhatároztam hogy utánajárok. Leszedtem a Mozilla.com-ról egy 3.0.9-es .tar.gz-t és kicsomagoltam a /opt/firefox könyvtárba.

Az mondjuk érdekes, hogy ha a közkedvelt apt-gettel szedem le az Ubuntus Firefoxot, akkor 83 megányi csomagocska csorog le, az "eredetit" választva pedig csak 8,3 megabájtot kell lepattintani a netről, ami kicsomagolva 27Mb lesz. Gyorsan el is indítottam a /opt alóli változatot és valóban fürgébbnek tűnt - nade vajon csak az érzékeim játszanak-e velem, csak akarom hogy úgy legyen, vagy tényleg úgy is van? Nagy segítség ilyenkor a kronométer néven elhíresült mobiltelefon-funkció.

Először is elmásoltam a mappámból a .mozilla könyvtárat, és minden indításkor letöröltem, hogy újra létre kelljen hoznia. Mivel így jártam el, a kiegészítők nem szólhattak bele a játékba, hiszen azokat sem az Ubuntus, sem a Mozillától letöltött ("vanilla") nem használta.

Ezek után minden egyes firefox indításhoz újraindítottam a gépem. Háromszor indítottam el mind a vanilla, mind az ubuntus firefoxot, és amikor bezártam újra elindítottam hogy le tudjam mérni, "melegen" azaz még a memóriából mennyire gyorsan tud újraindulni.

Az eredmény:

Látszik, hogy a vanilla enyhén le van maradva - valószínűleg azért, mert első indításkor nem csak egy alap (Google keresős) ablakot nyit meg, hanem egy másikat is, ahol a jogaimmal jöhetek tisztába és egy "Welcome" jellegű oldalt is az arcomba lök.

Mindazonáltal máris megcáfolódott, hogy az Ubuntus lenne a lassabb. Visszamásoltam a .mozilla könyvtáramat, és megnéztem, hogy az extension-ök betöltésével mennyit vesződnek (itt elindítottam az egyiket, utána bootoltam újra, majd ismét ugyanazt indítottam el. Ez azért kellett, mert amikor először rontott rá a .mozilla könyvtárra akkor mindig végigellenőrizte a pluginek kompatíbilitását, mielőtt behúzta őket).

Az eredmény nem igazán tér el: 10,8 mp az Ubuntus és 10,6 a "vanília".

Egyéb tesztet nem dolgoztam ki (pl. bizonyos oldalak letöltése és azok gyorsasága), maradjon meg egyfajta villámtesztnek. A vanilla Firefox-szal kapcsolatban számomra viszont negatívum, hogy a flash plugin telepítés szintén rendhagyó módon zajlik: le kell szedni a .tar.gz-t az Adóbi oldaláról, kicsomagolni és elindítani a telepítőt, megadni neki hogy /opt/firefox - ezek után természetesen szépen felinstallálja. További baki, hogy a telepítés módja miatt a Firefox nem fog megjelenni a programok között (hiszen nem készül firefox.desktop a /usr/share/applications alatt), és a csomagkezelő sem tud róla, tehát bármit szeretnék feltenni amihez kell a FF3, nyavalyogni fog.

Azt hiszem, újabb alkalommal bizonyosodott be, hogy nincsenek csodák Linux alatt sem; és nincsenek mágikusan gyorsabban elinduló szoftverek. Ennek jelentőségét nemsokára remélem, jobban be fogom tudni mutatni.

Olvasom Vincent Untz levelét a Gnome 3.0-val kapcsolatos tervekről. Mivel a Gnome nem az a sűrűn és sokat változó desktop, mindig nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit sütöttek ki a srácok, és ez a mai dolog kicsapta a biztosítékot.

A szokásos dolgokon túl (hibákat fognak javítani, és további fejlesztések várhatók, hát köszönjük ezt ki nem találtuk volna) két komponensről volt szó, amelyekkel a felhasználókat szeretnék elkápráztatni. Ezek egyik a GnomeShell, amit nagyon szeretnének a fejlesztők a Gnome3-ban látni. Ennek lényege lenne a felhasználói élmény megreformálása, lényegében a munkaterületek fölé húzott "grafikus shell"-lel.

Nézzétek meg a bemutató videókat, és rögtön világos lesz, mi is ez. Tehát a munkaasztalból "ki lehet nyúlni", azaz a munkaasztalt is le lehet kicsinyíteni; és a programokat az újonnan megjelent felületen lehet kiválasztani, valamint újabb munkaasztalokat is hozzá lehet adni. Nem tudom, ki hány munkaasztalt használ, de írjátok le légyszí. Én megmondom, mennyit: egyet. Bőven elég választási lehetőség a taskbaron futó programok közül turkálni, nemhogy még más munkaasztalokat is észben kelljen tartanom. És akkor most behoznak még egy szintet; amiről nem érzem hogy bármilyen hasznos pluszt hozzáadna a Gnome használhatóságához. A billentyűkombinációkkal indítható programok, az igen. A Crunchbang Linuxban használt dmenu, amely egy billentyűkombinációval előhívható, majd ahogy elkezdem gépelni a program nevét, ugrik a találatokra, az igen. DE EZ????

A másik bemutatott, felhasználói élményt elősegítő dolog a GnomeZeitgeist névre hallgat (nem vagyok nagy németes, ez az "óra szelleme" lenne? :-)). A lényeg, hogy dokumentumainkat könnyen, sok szempont alapján könnyen előkereshessük (de a fő kategorizálási szempont mégiscsak a naptár). A bemutató videó alapján nem rossz, de én rendezetten tárolom a doksikat és már évek óta nem kellett változtatnom a kialakult koncepción, így mindent megtalálok enélkül is. (A videó .OGV kiterjesztésű, de valójában OGG, mplayer lejátsza.)

Szóval a Gnome csapat úgy gondolja, hogy ezek akkora featúrák, hogy elnevezhetik 3.0-nak a következő kiadást, akkor én hiába reménykedem egypár okos ötletért, új desktop megoldásért. :-(

Való igaz, srácok, a KDE valahol 3 éve nagyon otthagyott Benneteket a fejlesztésekkel, és szerintem a Gnome töretlen népszerűsége nagyrészt a Suse és az Ubuntu terjesztéseknek köszönhető. Jó lenne a gázra lépni.

Remélem, sikerült elég bulváros címet adni - igyekszem, igyekszem. :-)

Szóval, eszembe jutott a múltkorival kapcsolatban, hogy végülis nem kell, hogy szeressem a Mepis licensz feltételeit, de Ti éppen azt várjátok, hogy próbáljak ki mindent és mondjak véleményt. Persze az is lehet vélemény, hogy nem tesztelek, de éppen az ellenkezőjére vállalkoztam a bloggal. Ezt a várakozást egy olvasói email is alátámasztotta - szóval megkaptam, hogy "tessék tesztelni"... :-)

Így hát feltelepíettem, ideiglenesen a SimpleMepis 8.0-t. A boot idő 50,4 másodperc a grub-tól a kdm-ig; onnantól pedig 13 másodperc, mire bejön a desktop. Mindezt a referencia gépemen, amin az Ubuntu ugyanezt 37-38, illetve 4-5 másodperc alatt tudja. Az 50 másodperc eléréséhez kikapcsoltam a nyomtató (cups), bluetooth, inetd és pár egyéb, nem szükséges szolgáltatást (terminált megnyitva az rcconf paranccsal karaktergrafikus felületen válogathatunk).

Mivel már több, mint egy hete használom, bátran mondhatom hogy kifejezetten kényelmes a KDE. Erősen megnyírbáltam a K menüt, a ronda csillogó-villogó felületeket eltüntettem, így egy nekem tetsző GUI is könnyen kialakítható volt. Minden belefért a 2,0 Gb-nyi lemezhelybe, amire szükségem van, eddig egyedül az mc-t kellett felraknom (és a firefox alá a szokásos pluginjeimet). Még annak is örültem, hogy a kmplayer van feltelepítve, így az mplayer óriási tudását tudom használni. Mindez egyetlen CD-re van pakolva...

Érdekes, hogy az alapértelmezett design nekem nagyon nem tetszett. A bejelentkező képernyő, a desktop háttér, a tálca háttere... mind-mind lecseréltem. Ugyanez volt a helyzet a PCE17OS-nél is. Lehet, hogy én vagyok nagyon minimál...

Erős plusznak éreztem, hogy az alapértelmezett értékeket jól eltalálták - az Amarokban például a netes rádiók között egész jók vannak; de ez csak egy példa a sokból. Nem tudom, ez KDE vagy Mepis sajátosság-e, mivel én nem nagyon KDE-zem.

Egyetlen igazi negatívum volt eddig: beállítottam a "Network folders"-nél egy SSH-s megosztást, és szépen működött a virtuális könyvtár, aztán másnap már nem. És újonnan létrehozva és azóta sem, sehogyan.

Ékes szép magyar nyelvünk támogatását is csak akkor élvezhetjük igazán, ha letöltjük a KDE megfelelő nyelvi csomagjait - addig a terminálban nyökög valamit félmagyarul ("Letölti e csomagot?" stb.), de a grafikus felület alap angol nyelvtudás nélkül nem nyerő.

Újabb apróság, hogy telepítés óta nem megy a splashy (a boot képernyő bitkolbásza), sem a hibernálás, sem a standby üzemmód, pedig laptopon jól jönne. Nem érdekeltek annyira ezek a dolgok, hogy utánamenjek, de ez nem jelenti azt hogy nem zavaró.

Szóval, a csábító jól teljesít, Bagojné Asszonyság is meg volt vele elégedve. Tényleg luxuskategória. Talán ez az, ami paradox módon számomra kényelmetlen érzést okoz: annyira vagyok már vén, hogy értékelem a "minden elvárt módon működik" elven felépülő operációs rendszert, de a buhhherátorság nem veszett ki annyira belőlem, hogy megelégedjek csak ennyivel. Őszintén tudom ajánlani annak, akit nem érdekel hogy ez nem GNU GPL operációs rendszer, de én csak következő tesztemig fogom megtartani.

Tetszett. 88%.