Nemrégiben némi zavart éreztem az erőben: most éppen az a problémám a mini-linux projekttel, hogy felraktam a TinyME-t, és az (egy kis közjátékot eltekintve) tökéletes, úgy ahogy van. Nem abszolútértékben kell ezt érteni, hanem egyszerűen nincs kedvem hozzányúlni, mert félek hogy elrontom a törékeny és tökéletes egyensúlyt, amit a fejlesztők beletoltak - olyan ez, mint eltörni azt az üveggömböt a szálló hópelyhekkel, ami szétesik üvegre, vízre meg némi konfettire, és az alkotóelemek többé már nem adják ki azt az egészet. Meg ugye ez az RPM-alapú rendszer nekem kicsit furcsa; szóval összességében nem merek nagyon hozzápiszkálni. A hegesztés viszont eléggé hiányzik, hiszen szeretném összehozni azt a bizonyos mini-linuxot.

Szóval összehívtam egy tizenöt tagú válságstábot, hogy szervezzék meg a kickoff meetinget, ahol meghatározzák a scope-ot :-) na jó, nem hülyültem meg teljesen. Csak éppen dilemmában vagyok: a legutóbbi LXDE nem érhető el bináris RPM terjesztésben (vagyis én nem találtam), a PCLinuxOS repókban régi van; szóval neki kéne látni gyártani RPM csomagot, de ahhoz fel kell rámolnom a fordításhoz szükséges dolgokat, és a linux már nem is lenne oly mini (a debian-alapúnál egyszerű volt, mert a "nagy" gépen úgyis minden fent van és az is Ubuntu). Ráadásul az előbb említett törékeny tökéletességet  is szeretném megőrizni. Addig is, következzen egy tanulság:

Mivel a gépen volt XP is, ezért jó összehasonlítási alapom volt. Egyébként egy Thinkpad T30 (a régi Compaq helyett kaptam, húdejó!). Érdemes összevetni, hogy a teljes boot idő kb. ugyanannyi, mint a Windows XP boot képernyőig való elindulása (ami legendásan gyorsra van faragva). Ezzel az idővel igencsak elégedett vagyok, hozzátéve hogy ez egy teljes értékű desktop felület, nem csak egy window manager. Az alkalmazások a szokásosak: Audacious, Asunder, FF2, Brasero, Geany, Gimp, Gthumb, Sakura terminál, Claws levelező, Transmission, VLC, Wireshark, illetve van még egy nagyon jó kereső program is benne, aminek nem ugrik be most a neve. Emellett a szokásos kis apróságok, mint gcalc stb. Emellett tényleg lenyűgöző, hogy minden beállítható grafikusan, és az egész telepítő mindössze 199Mb! (Vigyázat, csalok: A FF-et, Braserot, Geanyt, Gimpet, VLCt és a wiresharkot én tettem fel utólag, de jópár dolgot le is szedtem, pl. Opera, Abiword stb.)

Ami szerintem még fényezésre szorulna:

1. A session-kezelés nincs igazán megoldva, az lxde-sessiont kellene beizzítani. Most az openbox startup.cfg-jébe van beírva, hogy mi induljon el, a kilépés pedig valami igen érdekes szkripttel van megoldva... emiatt nincs hibernate sem, pedig a hal tudná.

2. Az alap kinézet kissé ocsmány. Cserélni kell a boot screent, ikonokat, fontokat, hátteret, gdm screent... lényegében mindent. Szerencsére legtöbbünknek megvannak már ezek a dolgaink... :-) Egyszóval: az esztétikum hiányzik.

3. Az RPM-alapú rendszer külön megszokást igényel.

Összefoglalásképpen: kicsi, gyors, ügyes, csúnya, és nekem elsőre picit nehéznek tűnik farigcsálni. Azért a kernelfordítás simán összejött; csak annyi volt a para, hogy sem a unionfs, sem az aufs nem fordult le; ki kellett kapcsolni...

A screenshotok a bemutató postomban vannak. Ezek után úgy érzem, hogy a Sidux lesz a következő: KDE-s, esztétikus, elég kicsi... :-) meglátjuk!

Felraktam, mert már bosszantott, hogy a Gutsyban két nem ext3fs fájlrendszer közötti másolásnál (dvd-ről fat32-re, például) valami bug miatt egy idő után jöttek a "Too many open files" hibaüzenetek; és onnantól a Gnome csak akkor működött perfektül, ha kiléptem és visszaléptem. Persze mondjuk Midnight Commanderrel eközben tökéletesen ment a másolás, szóval valahol a gnome-vfs körül lehetett a probléma, de nem éreztem a hajlandóságot a nyomozgatásra, és minél inkább nem javították ki, annál inkább nem, gondolván hogy ez akkor valami tényleg nagy disznóság lehet, amivel nem akarnak foglalkozni, lévén úgyis lecserélődik az új gvfs-re.

Ami még bosszantó, hogy (állítólag az intel hangvezérlő miatt) 3-4 flash video megtekintése után a Firefox2 nem csinált semmit, lefagyott, újra kellett indítani. A tabok persze megvoltak elmentve és helyreállította, de nehogymá. Végül ebből lett elegem. Szóval upgrade, méghozzá életemben először a grafikus felületen. :) Le is ment hiba nélkül.

Amit egyből észrevettem: A FF3 nem gyorsabb, ugyanúgy lefagy pár video után, mint az FF2, de azért tetszik. A bootolás nem lett lassabb és már ez is óriási fegyvertény (valszeg elértük a minden bootolások létező leglassabbikát, heh). Cserébe a totem bármilyen video lejátszásakor lefagyasztja a gépet, de csontra. El is hullott gyorsan, úgyis utáltam mint a karalábét. Helyette most épp VLC van fent, meg mplayer is; de az mplayer a már említett flash videókat csak kép-hang csúszással tudja lejátszani, a VLC meg jól.

Hát ennyit az első tapasztalatokról. Tudom, már az Intrepid Imp is alpha2 állapotban van, de én nem is hajhászom a mindenből legújabbat. Ez amúgy is LTS...

Atomgape kérése volt:

Na akkor most figyelj: kéne nekem egy script, amivel egy könyvtárban vagy könyvtárszerkezetben tömeges átnevezést tudok csinálni. Azaz mondjuk sok ilyen fájlnevem van:

Snoop Dogg - 01 - Bathtub -source.mp3
Snoop Dogg - 02 - Doggy Dogg World (feat. Tha Dogg Pound and The Dramatics) -source.mp3
(...)

Jó lenne, ha ki tudnám szedni a "-source" részt a végéről és a "Snoop Dogg - " részt az elejéről. Próbálkoztam, de a szóközök mindig kifogtak rajtam, így egyesével kell átneveznem.

Az egysoros megoldás erre a problémára szinte túl könnyű:

find ~ -name '* *' | while read F; do mv "$F" "$(echo $F | sed s/\-source//g)"; doneA gépházban eközben egy rakás fogaskerék kapcsolódik egymásba, miközben az is újfent kiderül, hogy a felhasználóbarát felülethez nem elsődlegesen fontos a grafikus interfész, valamint az átnevezés elvégzéséhez egyetlen animált gifet sem kellett megmozgatni. Ez sokak számára igen sajnálatos... hogy kicsit magyarázzak:

• A find paranccsal (ezzel kapcsolatban valszeg nem kell közvélemény-kutatás) fájlokat lehet keresni. A trükk a keresősztringben van, ahol nem egyszerűen '*'-ra, hanem a szóközzel elválasztott szavakra keresünk. A mohó mintaillesztés miatt ez fog illeszkedni mindenre, amiben van legalább egy szóköz. Ha olyanokra is akarunk illeszteni, ahol nincs szóköz, akkor ez egy új sor lesz, ezúttal '*' paraméterrel (!).
• A find parancs eredményét egy while ciklusba öntjük bele (a bash beépített függvénye), ahol a $F változóban találjuk az aktuális fájlnevet. Erre tehát elvégezzük az mv (átnevezés) parancsot: az eredeti fájlnevet olyanra cseréljük, ahol kivágtuk a "-source" karaktersort.
• A sed paraméterei között az első "s" a substitute (helyettesítés), aztán a megfelelő szintaxissal megadjuk, hogy mit mire (jelen esetben üres sztringre).

 Mai rohanó, globalizálódó világunkban ;-) nem fogunk egy ennyire egy célra használható megoldással megelégedni: általánosítsuk tehát a problémát! Az első rögtön az, hogy a find-dal nem kereshetünk kétszer egymás után, hiszen akkor előfordulhat, hogy kétszer hozzábővítünk vagy elveszünk; egyetlen megoldás hogy egy sorban írjuk meg a szóközöket tartalmazó és nem tartalmazó kereső sort. Még jó, hogy a find-nak van -regex kapcsolója...

#!/bin/bash

# Bagoj ur tomeges fajl atnevezoje :)
# Hasznalat: massmv <könyvtár> mit mire

if [ $# = 3 ]; then
    MYDIR=$1
    MIT=$2
    MIRE=$3
else
    if [ $# = 2 ]; then
        MYDIR="."
        MIT=$1
        MIRE=$2
    else
        echo "Hasznalat: $0 <könyvtár> mit mire"
        exit 0
    fi
fi

if [ -d "$MYDIR" ]; then
    find "$MYDIR" -regex '.*' | while read F; do
        if [ -f "$F" ]; then
            NEWNAME=$(echo $F | sed "s/$MIT/$MIRE/g")
            mv "$F" "$NEWNAME"
        fi
    done
else
    echo "A megadott könyvtár nem megfelelő"
    exit 0
fiNem teszteltem, csak fejben bizonyítottam a működést... Ha csak két paramétert adok meg, akkor az aktuális könyvtárban és alatta keres; ha megadok, akkor abban.

UPDATE: Kicsit a kezelésről, meg a működésről. Ugye a $# a parancssori paraméterek számát adja vissza, annak megfelelően beállítjuk a MYDIR, MIT és MIRE értékeket. Megnézzük, hogy a MYDIR valóban könyvtár-e, majd a könyvtáron belül a find-dal összegyűjtött fájlokon megyünk egyesével végig. A NEWNAME változóba tesszük be azt, amire cseréljük a fájlnevet, majd az mv paranccsal megcsináljuk az átnevezést.

A használatnál arra kell vigyázni, hogy escape-elni azért kell, tehát a szóközt, pontot, mindenféle zárójeleket bevezető visszaper-jellel kell megadni. Pl:

massmv /usr/zene/pop "\ " "_"

Ez a szóközöket aláhúzás-jelekre cseréli ki.

Újabb fotós téma, ismét a Gimp használata. Baromi idegesítő dolog a túlságosan kontrasztos téma, amikor (klasszikus példa) a lefotózott épület tök sötét, az ég pedig túl világos. Nyilván ne csináljunk ilyet, de ha már mégis sikerült, akkor valahogy ki kellene világosítani a sötéteket és (esetleg) sötétíteni az eget, vagy ha teljesen beégett, akkor készíteni.

Ennek a dolognak az van a hátterében amúgy, hogy a digitális gépek átfogása körülbelül 4-5 Fé, a természetben ennek a duplája simán előfordulhat. (Fényérték = mennyire van megvilágítva egy adott terület.) Tehát pl. ragyogó napsütésben barlang száját fotózva a gép vagy a sötét barlangra fog rekeszt/zársebességet állítani, és akkor a napsütéses részek beégnek, vagy a napsütésre, akkor a barlang szája egy darab fekete paca lesz. Mivel az átfogás kicsi, megtehetjük hogy más fényviszonyokat várunk/teremtünk, pl. bevilágítunk egy lámpával oszt csók, vagy fotózhatunk egyszer a barlangra, egyszer a napsütésre, és a kettőt később egy ún. nagy dinamikájú HDR képben egyesítjük. Ez utóbbi persze csak akkor lehetséges, ha közben meg tudjuk tartani a gépet, hiszen az egymásra vetített képek között nem lehet különbség. Erről majd kicsit később...

Magas kontraszt javítása

Elnézést a kicsit távirati stílusért előre is, de Gimp tutorialból rengeteg van, a részleteknek utána lehet nézni, másrészről eddigi tapasztalataim alapján nem hátulgombolósok olvasság a blogot. :) Szóval röviden a hogyanról: Készítünk egy másolatot a képről, kiszedjük belőle a színinformációkat (magyarul fekete-fehérré tesszük), hiszen csak a világos-sötét infóra van szükség, ezután invertáljuk; így a sötét területek világosak, a világosak sötétek lesznek. Ezután ezt rávetítjük az eredeti képre; ahol ennek hatására a fény-árnyék "lágyul", a világosak globálisan kicsit sötétednek, a sötétek pedig világosodnak. A következő képet akár én is csinálhattam volna :-)); ráfér egy kis világosítás.

Akkor röviden: Réteg kétszerezése, Színek/Telítetlenné tevés, Színek/Invertálás, majd a Réteg típusánál "Normál"-ról "Gyenge fény"-re átrakjuk. Ha nem elég a hatás, még mindig tudjuk duplikálni az új rétegünket. Vigyázni kell a fehér részekre, mert azok nagyon feketék lesznek, és esetleg túl éles lesz a kontraszt (esetemben a fehér felhők köré keletkezett egy sötét tónusú "keret", ami nyilván nem kívánatos: hogy elkerüljem, kijelöltem a "maszk" réteget, fogtam a radírt és eltüntettem a feketéket egész egyszerűen). Ugyanígy vigyázni kell a szikla és az ég találkozásánál is; lehet hogy a maszk rétege(ke)n (!!! nem az eredeti képet tartalmazó rétegen!) elkél egy Gaussian blur, olyan 8-15 körüli rádiusszal. A lényeg, ahogyan látni is lehet, hogy ez a retusálás munka nem annyira triviális, körültekintést és szöszölést igényel. Volna még mit alkotni rajta, de hogy bemutassam az eredményt:

Ellenfény

Másik problémakör szokott lenni az ellenfény - mondjuk aktuális partnerünket fotózzuk tengerparton, naplementében. A hátulról jövő fény miatt kedvesünk arcából semmi sem fog látszani, aminek lehet, hogy pár év múlva már örülni fogunk, de ebbe ne is menjünk bele... :-)) Persze ilyenkor vakuzni kell, de kicsit visszafogottabb fényerővel, és nem tom ki hogy van vele, de ha én már legalább 25 másodperce komponálok egy képet, akkor a kedves arca elkezd vörösödni az idegtől, és később a vörös eltávolításával is lesz sok gond...

Ha simán az egész képet kivilágosítom, akkor az addig világos színek teljesen kifehérednek. Így csak a legsötétebbeket kéne. Én nagyon egyszerűen oldom meg: ökölszabály szerint a zöld színkomponens hordozza a legtöbb fényesség információt, ezért Csatornák párbeszédablak, csak a zöld legyen kijelölve, jobb gomb, csatorna kijelöléssé alakítása, jelöljük vissza a piros, kék és alfa csatornákat (mind legyen kijelölve), aztán jöhet a világosítás a "Görbék" vagy "Szintek" segítségével, a múltkori post alapján. (Esetleg az előbb emlegetett telítetlenné tevés/invertálás módszerrel is meg lehet oldani.)

Ha valamit nem írtam le elég világosan, szóljatok...

A sokat, sokak által emlegetett, Firefox3-ban bemutatott új fejlesztések mellett én nem sokat olvastam arról, hogy már kezeli az ICC profilokat is. Még jó, hogy olvasom Birdie blogját, különben én sem jöttem volna rá, egyrészt mert én még mindig nem tettem fel, másrészt mert alapértelmezésben ki van kapcsolva a színkezelés.

A színkezelésről: Az RGB és CMYK "formátumokról" már mindenki hallott, gondolom. A területen nem annyira otthonosan mozgók számára meglepő lehet az a kijelentés, hogy annak ellenére, hogy 32 biten ábrázoljuk őket, az RGB-ben és a CMYK-ben is vannak olyan színek, amik a másik modellel nem leképezhetők (például csak negatív vörös, zöld vagy kék segítségével lehetne), valamint a természetben előforduló színek sokkal többen vannak. A negatív színek a két színkeverési eljárás miatt jöhetnek elő, amiket általános iskolában mindenki jól megtanult: additív és szubsztraktív, azaz színes fényekkel bombázunk egy felületet, vagy a fehér fény bizonyos frekvenciáit nyeletjük el a felülettel. Hogy a helyzet ne legyen ilyen egyszerű, beszéljünk arról is, hogy van a megjelenítőknek (monitor, nyomtató stb.) egy adott tartománya, amelyen színeket tudnak megjeleníteni. Ez természetesen még véletlenül sem akkora tartomány, hogy minden (CMYK, RGB) szín beleférjen, sőt ezek a tartományok még csak nem is egységesek. Következésképpen másképp látjuk a színeket a különféle monitorokon, még akkor is ha ugyanarról a színről van szó. Szerencsére az agy rugalmas és igyekszik a környezetében kezelni a dolgokat, de ez nem azt jelenti, hogy ha a webdesignünk a hússzín és a méregzöld árnyalataiban pompázik, akkor lesz olyan monitor, amelyiken ez jónak fog kinézni... :-) A lényeg, hogy a monitorok kalibrálása és a színprofilok ahhoz kellenek, hogy ugyanazokat a színeket nagyjából mindig ugyanúgy lássuk. Jófejebb gyártók a monitor színprofilját mellékelik; ellenkező esetben nekünk kell beállítanunk.

Egyébként az ICC profilok kezelését a Micrsofo is ígéri az Internet Felfedező következő, 8-as változatában. Teszteljük le ennek az oldalnak a segítségével, hogy kezeli-e mostani böngészőnk a profilokat. Ha látunk a felső képen zöld területeket, akkor nem kezeli jól a böngésző, 3-as FF esetén az about:config bellítófelületen a gfx.color_management.enabled értéket kell átállítani true-ra. Ha ezek után meg tudja jeleníteni jól a képet, a műtét sikerült. :-)